Amikor az ember már megtanulta a nyelv alapjait, gyakran valami nagyobb falatra vágyik. Ilyenkor az a legjobb, hogyha sürgősen beszerez néhány jó könyvet, és saját maga is elkezd olvasni. Ezzel nem csak a megszerzett nyelvtudását tarthatja ébren, de sok új szót és kifejezést is tanulhat, és nem utolsósorban igen kellemes élményeket szerezhet. Az ebben a fázisban járó olvasóknak -- de mindenki másnak is -- azt ajánlom, szerezzenek be néhányat Goran Tribuson krimijei közül -- de az se baj, ha mindet megveszik.
Tribuson írói karrierje a hetvenes évek elején indult, a horvát fantasztikus írók néven emlegetett csoportosulás keretében. Ezek az írók arról nevezetesek, hogy ők szakítottak elsőként a korábbi realista írói tradíciókkal. Ezeknek az íróknak már nem az volt a célja, hogy hiteles kor- és társadalomrajzot készítsenek, hanem hogy a történetért és az elbeszélésért magáért írjanak. Ennél fogva gyakran fordultak a fantasztikum, a természetfölötti felé, és olyan, már a posztmodern felé mutató szövegszervezési elemek is megjelentek a műveikben, mint az intertextualitás vagy az önhivatkozások. A másik fontos dolog, hogy ezeknek az íróknak a többsége arra törekedett, hogy közérthető műveket írjon, amelyeket a nagyközönség is izgalmasnak és érdekesnek talál.
Mint említettem, Tribuson is ezzel a generációval indult, de ő -- sok más társához hasonlóan -- rövidesen más populáris műfajokra tért át. Több horrorregényt is írt, de különösen a krimijei tették népszerűvé. Közülük is kiemelkedik az a több regényből álló sorozat, amelyeknek Nikola Banić felügyelő a főszereplője.
Miért jók ezek a krimik? Elsősorban azért, mert nagyon izgalmasak, pörgősek, szinte egy szuszra ki lehet olvasni őket. Az első ilyen krimit, ami a kezembe került -- ez a könyv a Siva zona (Szürke zóna) címet viselte -- egyetlen éjszaka alatt olvastam ki, pedig aznap hatkor keltem. Hogyha az ember még nem ismeri olyan jól a nyelvet, sokkal hasznosabb, ha krimit olvas, mintha a horvát irodalom nehéz nyelvezetű és/vagy elmélyedést igénylő klasszikusaiban mélyed el, mert ezek a regények hétköznapi, mai nyelven íródtak, és a fordulatos történet miatt a motiváció is nagyobb lesz, hogy az ember végigolvassa őket. Annak idején én August Šenoa klasszikusaival kezdtem a horvát irodalommal való ismerkedést... nos, becsülettel végigküzdöttem a Zlatarovo zlato (Az aranyműves lánya) c. munkát, de be kell vallanom, hogy eléggé megszenvedtem vele, az archaikus szókincs és szerkezetek miatt pedig tanulásra kevésbé volt alkalmas.
No de térjünk vissza Tribusonra és az ő krimijeire. A könyvek második nagy értéke a hitelesség. Az író nem csupán a történetet építi föl remekül, de a horvát valóságot is nagyon pontosan, hitelesen ábrázolja. Az első két regénynél én ezt nem érzékeltem annyira, mert a szocialista Jugoszláviáról nemigen vannak tapasztalataim, ráadásul az én ízlésemhez képest túl sok volt bennük a párttitkár, a harmadik regény azonban már a horvátországi rendszerváltás után játszódik. Ebben a krimiben a magyar rendszerváltás utáni világhoz nagyon hasonló környezet rajzolódik ki. Megjelennek a vadkapitalista ellentmondások, érzékelhető az erősödő nacionalizmus, a máról-holnapra nagyhorváttá váló egykori vörös elvtársak pedig sok vidám percet okoznak az olvasónak. Persze ezeken az alakokon kívül még sok érdekes figura megjelenik a könyv lapjain, mondhatni Isten állatkertjének igencsak kimerítő enumerációjával van dolgunk.
A harmadik legfontosabb érv amellett, hogy kicsengessük a könyvek 100 kuna körüli árát, a mindent átszövő fanyar, vagy helyenként teljesen lökött humor... a negyedik pedig maga Nikola Banić felügyelő, akit önfejűsége és furcsa humora mellett a sör, a Marlboro és a jazz szenvedélyes szeretete emel ki hasonszőrű kollégái közül. Banić felügyelő alakját sokan Philip Marlowe-éhoz szokták hasonlítani, az egyik horvát blogger pedig -- feltéve, ha megfilmesítené Banić fordulatos kalandjait -- a felügyelő szerepét egészen biztosan Bruce Willisre osztaná.
Nikola Banić felügyelő eddig hat regényben játszik főszerepet, ezek pedig a következők:
- Zavirivanje: [prvi slučaj policijskog inspektora Banića], (Peaking: police inspector Banić's first case
- Siva zona : [drugi slučaj policijskog inspektora Nikole Banića], (The Grey Zone: police inspector Banić's second case, novel)
- Dublja strana zaljeva : [treći slučaj istražitelja Nikole Banića], (The Deeper End of the Bay: detective Nikola Banić's third case, novel)
- Noćna smjena : [četvrti slučaj istražitelja Nikole Banića], (Night Shift: detective Nikola Banić's fourth case, novel)
- Bijesne lisice : [peti slučaj istražitelja Nikole Banića], (Rabid Foxes: detective Nikola Banić's fifth case, novel)
- Gorka čokolada : [šesti slučaj istražitelja Nikole Banića], (Bitter Chocolate: detective Nikola Banić's sixth case, novel)
Ha Zágrábban jártok, feltétlenül szerezzétek be valamelyiket! De az se baj, ha mindegyiket megveszitek...