Bár a ma használt horvát címert 1990-ben tervezte egy neves horvát grafikus-dizájner, az eredetijét képező ősi horvát címer valójában európa legrégebbi címerei közé tartozik. A horvát címer egy központi pajzsból áll, amelyen öt kisebb pajzs alkot koronát, és gyökerei a horvát történelem legrégebbi időszakába nyúlik vissza.

A mai horvát címer mintájául szolgáló címer először 1491-ben jelenik meg a Perović család címerének részeként, amely a senji katedrálisban látható családi sírkövön látható először. A legrégebbi horvát címer (4x4-es piros-fehér pepita) az ausztriai innsbruckban található friedrichstraße 35 szám alatti házán jelenik meg, ami egykor a városbíró tulajdonában állt. Bár ez a horvát címer nem a heraldikai ősidőkből származik, ez a példány arra enged következetni, hogy annak története igen régi időkre nyúlik vissza.

A piros-fehér(ezüst) kockás központi pajzs neve horvátul šahovnica, vagyis sakktábla. Ez a motívum kifejezetten mint horvátország szimbóluma először 1508-ben jelenik meg, III. Habsburg Frigyes Hans Burgkmair portréját. A Habsburg Ferdinánd király megkoronázását a horvát országgyűlés (sabor) által jóváhagyó dokumentumon pedig egy teljes, 8x8 mezős sakktábla található.

a Szt. Lucia-templomban talált šahovnica -- 1494 előttről

A legenda szerint a sakktábla-motívum onnan ered, hogy a velencei rabságban sínylődő Držislav horvát király (de időnként Suronja nevét is szokták említeni), leült sakkozni a ii. Orseolo Péterrel, a velencei dózsével, akit mind a háromszor legyőzött, és ezáltal visszanyerte a szabadságát -- egyes verziók szerint a dalmát városok fölötti ellenőrzés jogát is. Ennek emlékére került a címerbe a sakktábla. A színek eredetét többféleképpen is magyarázzák; a legelterjedtebb az a magyarázat, hogy a vörös és a fehér az egykori vörös és fehér horvátok
törzsét jelképezte, de ez az elképzelés történelmileg nincs alátámasztva.

A pénztárcámon is fehér kockával kezdődik a minta -- igaz horvát vagyok, vagy gaz usztasa? :)

Számunkra lényegtelen apróságnak hathat, de a horvátoknál sokáig parázs vita ment arról, hogy milyen színű legyen a sakktábla első kockája. Egyesek szerint a fehér (ezüst) kockával kezdődő címer az igazi, a piros kockával kezdődő címer pedig nemzetrontó hamisítvány, mert ezt akkor használták, amikor Horvátország más nemzetek fennhatósága alatt élt. Mások szerint viszont a fehér kockával kezdődő címer használata az egykori nácibarát horvát (usztasa) kormányra, és ezért az önkényuralmi jelképnek minősül. A szakértők véleménye szerint ennek a vitának nincs alapja, a horvát történelem során ugyanis mindkettőféle címer használatára van példa.

A mai címert 1990. december 21-én fogadták el hivatalosan. A pajzs ugyan már
részeiben korábban a magyar uralkodók címerében is megjelent, az új horvát zászlón látható címert mégis tervezni kellett -- a ma használt címer Miroslav Šutej tervezőgrafikus alkotása.

Horvátország jelenlegi címere

A piros-fehér pepita főcímeren öt kisebb címer látható. Ezek mind Horvátország történelmi régióit szimbolizálják. Ha balról jobbra haladunk, akkor az első címeren egy hatágú sárga csillagot látunk, amely az Esthajnalcsillagot jelképezi. Alatta egy fekvő fehér félhold látható és mindennek kék háttere van. Ez a címer Zágrábot és Közép-horvátországot szimbolizálja. Ez volt a legrégebben ismert horvát címer, ami már a 13. században is megjelent különböző síremlékeken és pénzérméken, és később az illír mozgalom is ezt vette át, mint szimbólumot.

A második pajzson két vörös sáv látható sötétkék háttérrel. Ez a Raguzai Köztársaság, a mai Dubrovnik ősi címere, amelyet még az Árpád-házi királyok adományoztak a városnak. A harmadik címeren kék háttér előtt három arany leopárdfej látható, egy alul, kettő felül. Ezt a 13. században a magyar Anjou-dinasztia uralkodói adományozták Dalmáciának. A negyedik címeren egy arany színű kecskét láthatunk, amelynek patái és szarva vörös színű. A sötétkék pajzsra festett alakzat Isztria jelképe. Az utolsó kék címer Szlavónia szimbóluma. A két fehér sáv a Drávát és a Szávát szimbolizálja, amely a történelmi régió egykori északi és déli határát jelöli. A két sáv közötti fehér mezőn egy fekete menyét szalad át (amelyet egyébként horvátul kunának neveznek, amely az ország nemzeti valutája). efelett egy hatágú sárga csillag látható. ezt a címert III. Ulászló magyar és cseh király adományozta Szlavóniának 1496-ban.