A kép Mildi munkája
Még a korábbi blogomban összeállítottam egy horvát nyelvtanulási FAQ-t. A nagy érdeklődésre való tekintettel úgy döntöttem, hogy újra közreadom... A tartalmat sok helyen aktualizáltam, ezért olyanoknak is érdemes elolvasni, akik a régit is olvasták.
A horvát nyelv iránti növekvő keresletnek köszönhetően egyre több lehetőség van a nyelvtanulni vágyó diákok előtt. Sok nyelviskola hirdet kiscsoportos horvát nyelvtanfolyamot, és számos magántanár kínálja szolgáltatásait online és offline. (Aki magántanárt keres, annak én is tudok segíteni, sok évfolyamtársam fogalkozik nyelvtanítással.) Akinek sok ideje és pénze van, vagy elnyeri az egyetemi ösztöndíjat, akár Horvátországban is tanulhat nyelvet. (Erre többféle lehetőség is van, majd később írok erről is.) Az igazán bátrak pedig dönthetnek úgy is, hogy egyedül ússzák meg az idegen nyelv óceánját. (ez szép volt. :P)
A nyelvtanulás, ellentétben számos más dologgal, olyan dolog, amit nem lehet rosszul csinálni. Szinte tökmindegy, hogy az ember mit csinál, hogyha elég lelkes és kitartó, akkor egy idő után eljut a céljához -- a nyelvtudáshoz. Nincs az a nyelvtudás, légyen bármily csekély fokú is, ami ne lehetne hasznos. Ami engem illet, én több hibát is elkövettem a nyelvtanulási folyamatom során, de végül sikerült többé-kevésbé kiköszörülnöm az ebből adódó csorbákat.
Ami a legfontosabb, gyakorlatilag elengedhetetlen szempont, az a lelkesedés. Hogyha nincs bennünk lelkesedés, tűz, motiváció, akkor az egész tanulási folyamat gépies lesz, és sohasem fogunk igazán jól megtanulni az adott nyelven. Szert tehetünk ugyan magas szintű nyelvtudásra, de ha nem leljük örömünket a tanulásban, az a végeredményen is meg fog látszani. (meg akkor egyébként is, mi értelme az egésznek?) Ezen kívül, aki nem eléggé lelkes, az sokkal előbb veszíti el a hitét és a kitartását. A második legfontosabb dolog a személyes elszántság és aktivitás. A nyelvtanulók többsége ugyanott kúrja el, ahol a fogyókúrázók és a szépreményű vállalkozók többsége: vágyik ugyan az eredményre, de a szívással járó kemény munkát inkább végezze valaki más. (Tapasztalataim szerint a magántanulók jelentős része is azt várja, hogy majd a tanár a fejébe tölti az anyagot, neki pedig csak az a dolga, hogy egyenesen üljön és tartsa a tölcsért.) A tanulásban a nyelvtanulónak is aktívan közre kell működnie, de ez egy igazi kroatofil számára nyilván nem jelenthet problémát, sőt. :)